Az asztrológia kialakulása

Asztrológia - Horoszkóp

Az asztrológia vagy csillagjóslás kifejezés a görög asztron, „csillag” és logosz, „tudomány” szavakból ered. A bolygók állásából határoz meg egy bizonyos időpontban bekövetkezett eseményt, vagy egy ember születését.

A kutatók az asztrológia történetének kezdetét Babilonba, a Tigris és az Eufrátesz torkolatához helyezik, melyet az ott feltárt ékírásos táblák bizonyítanak. Ezek a táblák tartalmazzák a Hold és az akkori ismert bolygókról szóló megfigyeléseket, amiből kiderül, hogy ismerték már a bolygók mozgási idejét

Az ókorban a csillagok megfigyelői egy személyben jövendőmondók is voltak. Az akkori jóslások azonban még nem egy személyre vonatkoztak, hanem az emberek életét befolyásoló tényezőkre: például az időjárásra, a halak mennyiségére és a megművelt területek hozamára, vagy az emberi születések számára. A betegségek, a háborúk, a hatalmon lévők sorsának változásai is fontos részét alkották a jóslatoknak. Az asztrológiának ezen ágát mundán asztrológiának nevezik.

Egyiptomban és Babilonban a templom mellett helyezkedett el a csillagvizsgáló, ahol papi rend tagjai kémlelték az eget. Ők voltak a csillagászok. Az egyiptomiak megfigyelték, hogy ha a Sziriusz fényes csillaga a hajnali égbolton a Nappal együtt jelenik meg, akkor a Nílus hamarosan kilép a medréből. Az asztronómia (csillagászat) és az asztrológia tudománya ekkor még szorosan összefonódott. Az asztronómusok feladata elsősorban az idő mérése volt: már Egyiptomban is 365 nappal számoltak egy esztendőt.

A görög csillagászok vezették be a személyre készített horoszkópot. Az asztrológiai születési képletet radixnak nevezik, mely a személy pontos születési ideje és helye alapján készül.

Korábban úgy gondolták, hogy az emberre csak a Nap és a Hold gyakorol hatást, de később jelentőséget tulajdonítottak a planétáknak és kialakultak a zodiákus jegyek. Fontos tényezővé váltak a csillagok, az aszteroidák, majd ezeket együttesen kozmikus hatásnak nevezték el.

Az asztrológia tehát azt kutatja, hogyan hatnak ezek a kozmikus tényezők az emberi viselkedésre.

Az asztrológia szimbólumrendszerként értelmezi a bolygókat, csillagokat, csillagképeket. Az égboltot állatövi jegyekre osztja, amelyek meghatározzák az adott kultúra naptárát is.

Az ókorban öt bolygót ismertek, amiket öt alapvető jellemmel egyeztettek. Napjainkban eltér a nyugati és a kínai horoszkóp. Nyugaton négy elemet ismernek el: föld, tűz, levegő, víz; Kínában pedig ötöt: föld, fém, fa, víz, tűz.

A horoszkóp kialakulása

A nyugati vagy más néven babilóniai asztrológiában 12 állatövi jegy, 10 bolygó és 12 horoszkópház van. Az állatövi jegy megegyezik a csillagképével. A házak, jegyek, bolygók helyzete, illetve egymással bezárt szögük alapján lehet meghatározni a személy jellemét, életeseményeit.

A horoszkóp szó pontos jelentése „óra-kép”.A Nap, a Hold és a bolygók egy megadott időpontban a Föld egy megadott pontjáról látható elhelyezkedését értjük az állatövön. Pontos kiszámításához szükséges a személy születési dátuma, lehetőleg percnyi pontosan. Ha nem ismert a pontos időpont, többféle eseményből utólag be lehet azonosítani a születési percet.

Mik a csillagképek?

Ahhoz, hogy tisztázni tudjuk, mit jelent a csillagkép szó, először azt kell tudnunk, mi is az valójában, amit mi csillagnak nevezünk? Az éjszakai égbolton kb. 2400 csillagot láthatunk. Jól felfedezhetőek a Föld testvérei a bolygók. A csillagok ezekkel szemben nem bolygók, hanem napok, amelyeket állócsillagoknak is szoktak nevezni. A szomszédos napok olyan messze vannak, hogy egymáshoz viszonyított mozgásuk szabad szemmel nem figyelhető meg. Innen nézve úgy látjuk, mintha az égboltra rögzítették volna a csillagokat. Az állócsillagok mindig ugyanazt az alakzatot, ugyanazt a csillagképet alkotják. Az ókori egyiptomiak, babiloniak és görögök isteneikről vagy állataikról nevezték el ezeket a alakzatokat. Néhány csillagkép, mint az Oroszlán és a Skorpió egyértelműen állat formát mutat, így az ő elnevezésük egységes. Ám vannak olyan esetek, amikor az elnevezés és az alakzat között alig van összefüggés, így többféle nevet kaptak egyes csillagképek. A nyugati asztrológia terjedt el Európában, de találkozhatunk kínai, indiai, maya és sok másféle asztrológiával is, amelyek más képeket és analógiákat használnak.

A 12 csillagkép

A Föld naponta egyszer megfordul a tengelye körül. Földünk ezenkívül minden évben egyszer megkerüli a Napot. Bolygónk Nap körüli keringése miatt az égboltnak mindennap más részét látjuk. Azok a csillagképek, amelyek a nap irányában fekszenek, nem látszanak. Az éppen fellelhető csillagkép határozza meg azt, hogy egy adott időszakban, melyik az uralkodó.

Ahogy az évet 12 hónapra osztjuk, úgy osztja az asztrológia is 12 egységre az esztendőt. A nyugati asztrológiában, ami Európában a leginkább elterjedt, a tavasz kezdőnapja nyitja az évet, a Kos csillagjegyével, március 21-én. A 12 asztrológiai csillagkép időrendi sorrendben: a Kos, a Bika, az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, a Szűz, a Mérleg, a Skorpió, a Nyilas, a Bak, a Vízöntő és a Halak.
A weboldalon található horoszkópos ékszerek, szimbólumok, horoszkópos medál megtekinthető a "Hol vásárolhatok" menüpont alatt.